Víztisztító blog

A PET palackok nyomában – belefulladunk vagy időben észbe kapunk?

2019.07.14 18:29
Tóth Richárd
Tóth Richárd
A PET palackok nyomában – belefulladunk vagy időben észbe kapunk?

Elismert klímakutatók, környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek és szervezetek már régóta kongatják a vészharangot, de úgy tűnik, hogy semmiből sem tanulunk. Becslések szerint ugyanis másodpercenként 20.000 db PET palackot vásárolnak a világon.

Bár már ez az adat is döbbenetes tény, de ennél fogva, talán már azok a PET palackra vonatkozó információk sem olyan hihetetlenek, amit az Euromonitor International hozott nyilvánosságra korábban. 

Egy széleskörű felmérés keretében ugyanis megállapították, hogy:

  • Míg 2006-ban „csupán” 300 milliárd darab PET palackot vásároltunk meg egy év alatt, addig ez a szám 2016-ra már 480 milliárd volt.
  • Becsléseik szerint, 2021-re az emberiség éves szintű PET palack fogyasztása eléri majd az 583,3 milliárd darabot.
  • Elkeserítő tény, hogy bár a műanyag lenne az egyik legjobb újrahasznosítható anyag, a szóban forgó PET palackoknak csupán a felét gyűjtötték össze szelektív hulladékgyűjtéssel, és ennek is mindössze a 7%-a került feldolgozásra.

 

Lassan már az óceánokban is PET palack szigetek lesznek

Talán költői túlzásnak tűnhet a kép, de sajnos egyáltalán nem az: Oprah Winfreynek köszönhetően már láthattunk erre példát, amikor szinte egy amerikai tagállammal megegyező méretű szemétszigetet mutatott be a műsorában. Ez csak egy volt a sok közül, és épp a Csendes-óceánban úszott fel s alá. Mindazonáltal, már az igencsak gyéren lakott sarkköröknél sem nyújtanak ritka látványt a szemétszigetek. 

Az egyik legfájóbb pont ebben az, hogy az óceánok szennyezésével nem szabadulunk meg a szeméttől: a halakon, tengeri herkentyűkön keresztül úgyis visszakerülnek az emberi táplálkozásba is, méghozzá a mikroműanyagoknak köszönhetően.

Mert az igaz ugyan, hogy egyetlen egy darab PET palack lebomlási ideje is a 450 évet súrolja, de ettől még a palackból időközben lebomló mikroműanyagok, valamint más toxikus anyagok a vizeinkbe, és a táplálékláncon keresztül, a bennük élő élőlényekbe kerülnek bele.

És egyáltalán nem biztató a helyzet: az ORB Media 2017-es felméréséből kiderült1, hogy az 5 kontinensen vett minták 80%-ában mutatták ki a mikroműanyagokat, az európai minták 72%-a volt ezzel szennyezett. 

 

De nem csak a természetes vizek szennyezettek, az ásványvizek is veszélyesek

Míg a csapvíz vizsgálatát rendszeresen végzik, és erre vonatkozóan nagyon szigorúak a szabályok, az ásványvizek fogyasztásával az egészségünket tehetjük kockára. Az ásványvizek esetében ugyanis a palackozást követően nincsen semmilyen felülvizsgálat.

Azt pedig már korábban is megállapították, hogy a palackos vizet érő hőtől, a palackban töltött időtől, és az ásványvíz savas kémhatásától függően, mérgező anyagok oldódhatnak a műanyag palackból a vízbe. Ezek közé tartozik például a DEHP is, ami főleg a májat, a tüdőt, a szaporodásért felelős szerveket, valamint a vesét támadja.

Emellett a frankfurti Goethe Egyetemen azt is nyilvánosságra hozták, hogy az ösztrogénhoz (női nemi hormon) hasonlító anyag szintén a műanyag palackból kerül az ásványvízbe, olyan rákkeltő anyagok mellett, mint például az antimon trioxid2. Erről egyébként már magyar vonatkozású adatok is vannak, ugyanis egy ELTE-s tanulmány is beszámolt róla – már 2015-ben.

 

Ha nem tudnád eldönteni, mit igyál…

… akkor érdemes visszatérni a csapvízhez, amit ma már a legkülönfélébb vízszűrő berendezésekkel és kancsókkal, vízlágyítókkal varázsolhatsz még frissítőbbé, és egészségesebbé. A tisztított, fertőtlenített csapvízbe ugyanis maximum csak a rozsdás, régi csöveknek köszönhetően kerül be némi szennyeződés, amit viszont rendszeres időközönként mérnek.

Ha belegondolsz, még mindig a csapvíz a legegyszerűbb, a legolcsóbb és a legtisztább megoldás. Egyrészt csökkented vele a műanyag szemetet, másrészt a szervezetedet is megkíméled a nem kívánatos kemikáliáktól. Ráadásul még a cipekedés kényelmetlenségétől is megszabadulsz. 

 

Spórold meg hát az ásványvizek pluszköltségeit, a csapvízzel minden szempontból sokkal jobban jársz! Fedezd fel a kínálatunkat, ha pedig kérdésed lenne a hello@steno.hu-n nyugodtan tedd fel!

Források:

1 ORB Media, Chris Tyree – Dan Morrison: Invisibles – The plastic inside us https://orbmedia.org/stories/Invisibles_plastics/

2 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Keresztes Szilvia: PET-palackokból kioldódó antimon és ftálsavészterek mennyiségének meghatározása hazai ásványvizekben - http://teo.elte.hu/minosites/tezis2015/keresztes_sz.pdf

Webáruház készítés
olcsobbat.hu arradar.hu