Víztisztító blog

Miért veszélyes az ólom a vízben?

2020.10.30 19:14

STENO

Az emberi szervezetnek egyáltalán nincs szüksége ólomra. Az ólom és a vegyületei is mérgezőek, idegrendszeri károsodást és agyi elváltozásokat okoz. A mérgezést fokozza, hogy nem ürül ki a szervezetből, kumulálódik, tehát összegyűlik¹. Éppen ezért, ha ólommal szennyezett vizet iszunk, saját magunkat mérgezzük vele.

"Elkészült az ivóvíz általi ólombevitel magyarországi vizsgálatát célzó projekt kiértékelése : a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kutatása szerint ma Magyarországon körülbelül 750 ezer ember él a csapvíz ólomtartalma szempontjából magas kockázatú épületben. Az ólomszennyezett víz fogyasztása senkinek sem egészséges, de a várandósok és a kisgyermekek kiemelten érzékeny csoportnak tekinthetők. A csapvíz magas ólomtartalmának az 1945 előtt épült épületben a legnagyobb a kockázata.

Az ivóvízben jelen lévő ólom legfőbb forrását a régi épületekben és városrészekben még ma is megtalálható ólomcsövek jelentik, ezen belül is elsősorban az épületek és a lakások belső hálózatából származik a legnagyobb mennyiség – emellett az ólomtartalmú rézötvözetek szerepe lehet még jelentős az ivóvízhálózatban. Az ilyen csövekkel vagy szerelvényekkel érintkező víz minősége, hőmérséklete és stagnálási ideje is befolyásolja a vízbe oldódó ólom mennyiségét.

Az NNK figyelmeztet, hogy az épületek, lakások belső hálózatán bekövetkező vízminőségi változás a tulajdonos felelőssége." - írja a qubit.hu

Ha nagyvonalúan eltekintünk attól a kb. 750 ezer háztartástól, ahol határérték feletti ólomtartalommal rendelkezik a csapvíz, akkor még ott a többi háztartás, ahol a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint az ólom megengedett határértéke 10 μg/l. Egy olyan anyagból, ami bizonyítottan káros az ember egészségére és természetes módon SOHA nem képes kiürülni a szervezetből. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a CDC (Amerikai Járványügyi Hatóság) semmilyen ólomszintet nem tart biztonságosnak az emberi szervezetben

Az ólommérgezést ne úgy képzeld el, hogy megiszol egy pohár vizet, és máris megtapasztalod a mérgezéssel együtt járó tüneteket. Nem, az ólommérgezés kialakulása ebben az esetben hosszabb időt vesz igénybe, 5-10-20 és akár még ennél is több évet, amíg az emberi szervezet telítődik az ólommal.

Mindazonáltal ezt a „haladékot” nem szabad félvállról venni, hiszen már kis mennyiségű ólom (10 mikrogramm/dl) is okozhat komoly, időnként visszafordíthatatlan szervi károsodásokat. A 3 év alatti kisgyerekekre pedig fokozottan veszélyes ez a toxikus nehézfém, mivel a kicsik bélrendszere a tápcsatornába került ólom közel 50%-át szívja fel, míg a felnőttek esetében csupán 5-10%-nyi ez az arány.

Milyen tüneteket produkál az ólommérgezés?

Sajnos a tapasztalat az, hogy rendkívül széleskörű pusztítást vihet véghez az ólom az emberi testben. Ráadásul az enyhe mérgezéses esetekben sokszor még tüneteket sem produkál, így nincs ami felhívja a figyelmet erre a toxikus anyagra.

Éppen ezért, a tünetek jellemzően már akkor mutatkoznak meg, ha komolyabbra fordult a helyzet, de még ekkor is van egy nehezítő tényező: a tünetek elég „szokványosak”. Gyerekek esetében például utalhat a bajra az étvágy- és testsúlycsökkenés, hasi fájdalom, hányás, hasmenés, fáradékonyság, ingerlékenység.

Felnőtteknél már mentális- illetve idegrendszeri problémák, magas vérnyomás, fejfájás, hasfájás, végtagzsibbadás, izomgyengeség, hangulatzavar, memóriaproblémák, állapotos nők esetében pedig vetélés is előfordulhat.

Emellett az ólommérgezés következtében kialakuló betegségekből sincs hiány:

agykárosodás,
vérszegénység,
lassult izom- és csontnövekedés,
beszédzavar,
mozgáskoordinációs zavar,
vesekárosodás,
halláskárosodás,
szürkehályog,
emésztési problémák,
magas vérnyomás,
és a hímivarszervek károsodása is előfordulhat.

Az ivóvízzel szervezetbe vitt ólom kis mennyiségű, de mivel a fogyasztás hosszútávon fennállhat, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani annak csökkentésére, még akkor is, ha a bevitel kis részét teszi csak ki. A magzatok és csecsemők érzékenyebbek a káros egészséghatásokra, mint a felnőttek, mert a testtömegükhöz viszonyítva a vízbevitelük nagyobb. A megnövekedő vérólomszint károsan befolyásolja a kisgyermekek központi idegrendszeri fejlődését, szellemi teljesítőképességét.

Hogyan kerül az ólom a csapvízbe?

Az ólom elsősorban úgynevezett másodlagos szennyezőként, az ivóvízhálózatba beépített szerkezeti anyagokból kioldódva juthat a csapvízbe. Az ivóvíznyerésre használt hazai vízbázisok sehol nem tartalmaznak számottevő mennyiségű ólmot. A csapvíz ólomtartalma számos tényezőtől függ, és egy településen, egy épületen, de akár egy lakáson belül is jelentős eltéréseket mutathat. Az ivóvíz ólomtartalmának fő forrásai elsősorban a régi városmagokban (jellemzően belvárosi területeken) található vagy az 1970 előtt épült épületek, lakások belső ivóvízhálózatában még ma is jelenlévő ólomcsövek jelentik, de egyéb ólomtartalmú szerelvényekből (csaptelepek, rézötvözetek, forraszanyagok, stb.) is származhat kisebb mértékű kioldódás. Az ólom forrásai lehetnek továbbá a közműves és az épületen belüli vízhálózat összekötésére szolgáló bekötőcsövek is, melyek 3%-a a szolgáltatók tájékoztatása alapján még ólom anyagú. Az ólomtartalmú szerkezeti anyagokból való kioldódást – az ilyen anyagok jelenlétén kívül – számos egyéb tényező befolyásolja, mint például a csővel érintkezésbe kerülő víz összetétele, hőmérséklete vagy, hogy mennyi ideig áll a víz a vezetékben, illetve, hogy a vízhálózat felújítása megtörtént-e..

Kikre lehet veszélyes leginkább az ivóvíz általi ólombevitel?

A csapvízben jellemző ólomkoncentráció elsősorban a magzatok és a 6 év alatti kisgyermekek szellemi fejlődésére lehet káros, így leginkább a várandósok, gyermeket tervezők és kisgyermekes családok számára fontos, hogy odafigyeljenek az ivóvíz általi ólombevitelre. Felnőttek esetén leginkább olyan tüneteket okozhat, amelyet más tényezők is befolyásolnak, így nem állapítható meg egyértelműen, hogy a határérték feletti ólomtartalmú ivóvíz tehető egyedül felelőssé a betegség kialakulásáért.. Ilyen betegség lehet például a vérszegénység, magas vérnyomás, veseproblémák, egyes reprodukciós problémák.

Mennyire kell aggódnom a csapvizem ólomtartalma miatt?

A szervezetbe bevitt ólom elsődleges forrásai az élelmiszer, a por és a levegő, ivóvízzel jelentősen kevesebb mennyiséget juttathatunk be szervezetünkbe. Fontos megjegyezni, hogy ez a mennyiség megfelelő vízhasználati szokásokkal ráadásul (hidegvíz fogyasztása, csap kifolyatása fogyasztás előtt) tovább csökkenthető, emiatt érdemes vele foglalkozni. Az ivóvíz ólomtartalma elsősorban a magzatok és a 6 év alatti kisgyermekek szellemi fejlődésére lehet káros, így leginkább a várandósok, gyermeket tervezők és kisgyermekes családok esetén fontos az ivóvíz általi ólombevitellel foglalkozni.

Mennyire kell aggódnom a csapvizem ólomtartalma miatt, ha várandós vagyok vagy szoptatok?

A várandósság és szoptatás időszakában a megnövekedett kalciumigény miatt az anya csontjaiból kalcium szabadul fel. Mivel a szervezetben lévő ólom nagy része is a csontokban raktározódik, így ha az anya korábban ki volt téve ólombevitelnek, a csontjaiban jelentős mennyiségű ólom lehet jelen, és a kalciummal együtt ez az ólom is felszabadul. Az anya véréből az ólom átkerül a placentába, hatással van az anyatej és a köldökzsinórvér ólomtartalmára. Ezáltal az anyai vérólom befolyásolja a magzat és a csecsemő vérólomszintjét. A vérólomszint kockázatot jelent a magzat és a csecsemő fejlődésére, akár vetélést is okozhat, így várandósoknak és szoptató édesanyáknak különösen figyelniük kell arra, hogy az ólombevitelüket csökkentsék. Magzatok, csecsemők és kisgyermekek esetén az ólom csökkentheti a születési súlyt, tanulási és viselkedési problémákat, hiperaktivitást, idegrendszeri fejlődési rendellenességet, hallásproblémákat, vérszegénységet okozhat.

Mit tegyek, ha eddig határérték feletti ólomtartalmú vizet ittam?

Az összes ólombevitelnek kb. 10-15%-a származik a csapvízből, fő forrása a levegő, a por és az élelmiszerek. Amennyiben bármilyen forrásból felmerül az ólombevitel lehetősége, érdemes lehet megvizsgáltatni a vér ólomtartalmát, mellyel kapcsolatban egyeztessen a háziorvosával. A pillanatnyi vérólomszint két részből tevődik össze: az aktuális bevitelből, valamint a korábban bevitt, csontokban raktározódott, és aktuálisan a véráramba kerülő mennyiségből. A vérólomszintre jelenleg javasolt beavatkozási szint gyermekek esetén az amerikai egészségügyi és környezetvédelmi hatóságok (CDC, US EPA) ajánlása szerint 5 mikrogram/deciliter. Sok kutatás utal arra, hogy nincs biztonságosnak mondható vérólomszint, így törekedni kell minden forrásból, így az ivóvíz által is az ólombevitel csökkentésére. Felnőtteknél a mérsékelten határérték feletti ólomtartalmú víz fogyasztása általában nem okoz észlelhető elváltozást.

Eltávolítható forralással az ólom az ivóvízből?

A csapvíz ólomtartalma forralással nem távolítható el, sőt, a forralás hatására akár megnövekedhet az ólomtartalom.

Fürödhetek, mosogathatok olyan vízzel, aminek határérték feletti az ólomtartalma?

Igen, az ólom bőrön keresztül nem szívódik fel, illetve ivóvízben olyan nagy koncentráció nem tud kialakulni, amely problémát okozhatna mosogatás, fogmosás vagy fürdés során, még kisgyermekek esetében sem.

Használhatom a melegvizet főzésre, tea/kávé készítéséhez?

Nem javasoljuk. A csövekből, szerelvényekből ugyanis kioldódhatnak olyan anyagok – nemcsak ólom, hanem egyéb fémek vagy szerves anyagok is – amik rontják a csapvíz minőségét, és ennek mértékét a hőmérséklet nagyban befolyásolja: minél melegebb a víz, annál nagyobb mértékű a kioldódás. Emiatt fogyasztásra, illetve étel/ital készítésére minden esetben a hideg vizet ajánljuk.

Mit tudsz tenni ellene?

Mindenekelőtt nézd meg, és kövesd figyelemmel az ÁNTSZ ólomtérképét, hogy lásd, a te lakóhelyed vízhálózata mennyire számít veszélyeztetett környéknek, utána pedig tedd meg a megfelelő lépéseket. Mondjuk, a vízhálózatot nem tudod kicseréltetni, de azért vannak olyan vízszűrő berendezések, amelyekkel sikeresen kiszűrheted az ólmot, és a többi esetleges szennyeződést is a vízből.

Jelenleg a Doulton víztisztítókban lévő Ultracarb szűrőbetét az egyedüli, amire az NNK (Nemzeti Népegészségügyi Központ) tanusítása 100% ólomeltávolítást és korlátozások nélküli alkalmazást igazolt.

Ez azt jelenti, hogy az ezzel a víztisztítóval szűrt víz kockázatok nélkül adható kismamáknak és 3 év alatti kisgyermekeknek is.

A Doulton víztisztítókat ide kattintva találod, ahol elérhető az NNK tanúsításuk is.

Az ÁNTSZ ólomtérképét IDE KATTINTVA érheted el!

Ne engedd, hogy a felfrissülésen kívül ólom is kerüljön a poharadba! Nézz fel a honlapunkra, és ha igazán biztosra akarsz menni, válassz a Doulton víztisztítóink közül! Mert az egészség az, ami számít!

Források:

Vissza