Víztisztító blog

Mikor lett a világunk műanyag?

2019.08.30 16:54
STENO
Mikor lett a világunk műanyag?

Bármerre nézel, műanyagok vesznek körül minket. De nemcsak az ásványvizes palackok, az üdítős flakonok vagy épp az ételtároló dobozok anyaga készül belőle: kutatások kimutatták, hogy mikroműanyagok formájában már a táplálékláncunkba is bekerültek. Ez azért elég rémisztő, ugye?

A Guardian 2017-ben tette közzé a Kaliforniai Egyetem és több más kutatóintézet közös tanulmányát1, ami a természetes vizek mikroműanyag tartalmát vizsgálta világviszonylatban. A kutatók összesen 159 vízmintát vizsgáltak meg, ezeket között volt többek között angol, német, francia, ír, new york-i, kaliforniai, ecuadori, ugandai és indonéz vízminta is.

 

A tanulmány állításai elszomorítóak: összességében a vizsgált minták 83%-át találták mikroműanyaggal szennyezettnek. A legmagasabb arány az USA-ban mutatkozott, itt a vizek 94%-a tartalmazott mikroműanyagot, míg Európában némileg jobb volt a helyzet, de korántsem lehetünk elégedettek: az öreg kontinens vizeinek 72%-a szintén szennyezett ezzel az anyaggal.

 

De mi is ez a rettegett mikroműanyag?

 

Alapjában véve az 5 mm-nél kisebb műanyag szálakat, illetve műanyag darabokat hívják így. Bár első hallásra, és látásra nem tűnik hatalmasnak a felületük, mégis komoly bajokat okozhatnak.

 

Egyrészt ezek a kis részecskék még ennél is tovább aprózódhatnak, egészen a nanométeres „nagyságig”. Pont ez a rendkívül kis méret a probléma gyökere: a nanorészecskék mennyiségét még mérni sem tudják egyelőre.

 

Ez azért veszélyes, mert mikroszkopikus méretüknek köszönhetően könnyedén áthatolnak a test védelmi vonalain: a bélfalon, a nyirokcsomókon, a többi szervünk. Ki tudja milyen hatással lesznek ránk ezek a toxikus anyagok több év, esetleg évtized múlva? Mivel ezek a vizsgálatok még igen korai fázisban járnak, egyelőre a kutatók is csak találgatni tudnak.

 

Ami viszont biztos: a mikroműanyagok olyan toxikus anyagokat is megkötnek a környezetükben, amik a táplálékláncunkba bekerülve (például a hal-, vagy a tengeri herkentyűk fogyasztása útján), még akár rákot is okozhatnak. Így nemcsak az állatvilág számára mérgezőek, hanem ránk, emberekre is.

 

Harmadrészt, maga a műanyag is tartalmaz olyan mérgező anyagokat, amik az aprózódás által még könnyebben kerülhetnek be a szervezetünkbe, tovább mérgezve minket. Ilyen anyagok például a BPA, és a ftalátok. 

 

Az ördögi körből nincs kiszállás

 

Nehéz megmondani, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás. Ugyanez a helyzet azzal a kérdéssel is, hogy a természetes vagy az ivóvizeink lettek-e előbb szennyezettek? 

 

Ha azt vesszük alapul, hogy évente mintegy 300 millió tonna műanyagot termelünk, amelynek mindössze 20%-a kerül újrahasznosításra, akkor máris láthatjuk, hogy bőven lesz utánpótlás. Nemcsak a termelés okán, hanem azért is, mert az újrahasznosított műanyagok nagy része elégetésre kerül: ez viszont a levegőt, a földet és a vizeinket is mérgezi. 

 

Erre a legjobb bizonyítékot2 pont a Kínai Tudományos Akadémia és a Grönland sarkvidéki tengerpartján fekvő Hausgarten Obszervatórium szolgáltatta. Mindketten a Mariana-árokból vett mintákkal dolgoztak. 

 

Előbbi egy 36.000 láb, utóbbi pedig egy 18.000 láb mélységből származó mintát vizsgált, és mindkettő szennyezett volt: a kínaiak 1 liter vízben 2000 db mikroműanyagot találtak, míg a gröndlandi mintában már 3400 db-ra nőtt a számuk.

 

A felelősség a miénk

Mindazonáltal nem szabad csak a hulladékégetés, illetve az újrahasznosítás számlájára írni mindent. A hétköznapok során, mi magunk is számtalan olyan eszközt használunk, amik mikroműanyagokkal szennyezhetik a környezetet. 

 

Például a textilipar remeknek nem mondható műszálas ruhái, a gumiabroncsok, a nejlon zacskók, a szívószálak, a műanyag csomagolások, ásványvizes flakonok, de még az olyan kozmetikai termékek is, mint a mikrogyöngyöket tartalmazó testradírok, arctisztítók. 

 

Ha te is szeretnél kiszállni ebből a körforgásból, nem lesz egyszerű dolgod. Kezd apróbb lépésekben, mindenekelőtt hagyd el a műanyag palackos innivalókat: az ásványvizeket és az üdítőket. Korábbi cikkünkben már említettük, hogy ezekből is oldódhatnak ki veszélyes anyagok, így jobb a bajt megelőzni – és a műanyaghasználatot ezzel is visszafogni.


Igyál helyettük szűrt csapvizet, ami nemcsak egészségesebb a cukros üdítőknél, de a modern víztisztító eljárásoknak köszönhetően, az ivóvíz esetleges szennyeződése kiszűrhető. Vízszűrő berendezéseinket ITT találod!

Források:

1 The Guardian: Plastic fibres found in tap water around the world, study reveals - https://www.theguardian.com/environment/2017/sep/06/plastic-fibres-found-tap-water-around-world-study-reveals

2 National Geographic: Microplastic found to permeate the ocean’s deepest points - https://www.nationalgeographic.com/environment/2018/12/microplastic-pollution-is-found-in-deep-sea/

Webáruház készítés
olcsobbat.hu arradar.hu